Idõ

Általános jellemzõk, történelmi háttér

Prehisztorikus kor
~ ie. 9000 ~ ie. 3000-ig
Isteni és mitikus dinasztiák
0. dinasztia

Archaikus kor
(~i. e. 2955~ ie. 2635-ig)
I. - II. dinasztia

Óbirodalom
(i.e. 2635 ~ ie. 2155)
III.-VI. dinasztia

Elsõ átmeneti kor
(~ ie. 2155 ~ ie. 2040)
VII.-X. dinasztia

Középbirodalom
(~i. e. 2040~ ie. 1785-ig)
XI. -XII. dinasztia

Második átmeneti kor
(~i. e. 1785 ~ ie. 1552-ig)
XIII. - XVII. dinasztia

Újbirodalom
(~i. e. 1552~ ie. 1070-ig)
XVIII. - XX. dinasztia

Harmadik átmeneti kor
(~i. e. 1070~ ie. 715-ig)
XXI. - XXIV. dinasztia

Késõ kor
(~i. e. 715~ ie. 332-ig)
XXV. - XXXI. dinasztia

• Prehisztorikus kor
  A prehisztorikus korban egy isteni dinasztia volt, a második-harmadik mitikus dinasztiában uralkodtak a demi-istenek (félistenek), és a negyedik mitikus dinasztia volt az I. dinasztia elõtt.
  Az egyiptológusok kénytelenek voltak bevezetni egy nulladik dinasztiát. Dreyer megtalálta a dinasztia királyainak sírjait, akik már egész Egyiptomból adót szedtek.
• Archaikus kor
  A papi fejedelem, a fáraó hatalma korlátlan volt a vallásos és politikai életben egyaránt, s ez csak a 3. dinasztia végén, Dzsószer uralkodása után bomlott fel nagy jelentõségû vallási reform végrehajtása következtében.
• Óbirodalom
  Az egyesített állam elsõ fénykora. A papság nagymérvû befolyása, Ré-kultusz. Kereskedelmi-rabló expedíciók (Fõnicia, Núbia, Libanon). Piramisépítõ fáraók kora.
• Elsõ átmeneti kor
  Az államhatalom összeomlása után lassú gazdasági és társadalmi anarchia következett Egyiptomban.
• Középbirodalom
  A társadalmi és a hatalmi viszonyok kiegyensúlyozottakká váltak. Az új fõváros, Thébai is Felsõ-Egyiptomban kezdett kiépülni.
• Második átmeneti kor
  A hükszószok megszállják és leigázzák Egyiptomot.
• Újbirodalom
  Az elsõ barlangsírok a Királyok Völgyében. Théba központú hatalom (hercegségek) erõsödése. Hadjáratok Szíriába, Palesztínába.
• Késõ kor
  Az asszírok kiûzték a núbiaiakat, és 663-ban elpusztították Thébát. Az ország rövid ideig önálló volt. Majd a perzsák lerohanják és Perzsia tartománya lesz.
• Fejlett tudományos élet jellemezte: a naptárkészítés, a csillagászat, a matematika, orvoslás emelkedett ki közülük.
• A szigorúan hierarchizált társadalom élén az isteni származásúnak - bár koronként eltérõ hatalmú - tartott fáraó állt. A hivatali és papi arisztokrácia kapott kiemelkedõ szerepet az állam irányításában, egyben a mûvészetek területén is.

Vallás

• Eredetileg totemizmus jellemezte, de az antropomorfizáció jelensége is megfigyelhetõ. (ld. állatfejû emberi testû istenek)
• A Középbirodalom korának központi istene Ámon lett.
• Hittek a túlvilágban, a lélek halhatatlanságában. A túlvilági bíró Ozirisz a Halottak Birodalmának ura volt.
• Hitük szerint az embernek két lelke van: Ka a halál után a test mellett marad (ennek megóvása a bebalzsamozás, a múmia) a másik Ba elszáll a túlvilágra
• Szent könyvük a Halottak Könyve
• A túlvilági társadalom is úgyanúgy hierarchizált, mint az evilági

Épitészet

• sírépítményeik közül kiemelkedett a masztaba, ami meredek falú, lapos csonkagúla volt, valamit a piramis, ami lépcsõs vagy meredek falú gúla volt.
• Barlangsírokba is temetkeztek, ezek sziklafalba vésett helyiségsorok voltak.
  Királyok Völgye
  (www.thebanmappingproject.hu)
• templomaik oszlopcsarnokok voltak
• Lakóépületeiket a társadalmi hierarchia által megjelölt módon a sárkunyhótól a kõbõl készült csodálatos palotáig terjedõ széles spektrumon készítették.

Szobrászat

• Általában a halottkultuszhoz kapcsolódtak.
• Készítettek dombormûveket.
• Szobraikra az idealizált ábrázolás és a szimmetrikus formák jellemzõek.
• Iparmûvészetük igen fejlett: elsõsorban az edénykészítésben és az ötvösségben alkottak kiemelkedõt.
• Általában kedvelték a geometrikus formákat.
• A frontalitás vagy a legnagyobb felület törvénye érvényesült náluk: síkszerû ábrázolásban a legjellemzõbb nézeteket egyesítették.
• A perspektíva szabályai nem érvényesültek.
• A mûalkotások alapanyagát a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely szerint választották meg.
• Pl. Ülõ írnok, Tutanhamon portréi, fáraó-szobrok, Nofertiti portréja

Festészet

• A sírkamrákat elõszeretettel díszítették festményekkel.
• Az speciális ábrázolás szabályait rögzítették (kánon): Fej profilból, szem szembõl, felsõtörzs elölnézetbõl, mell hónyalj alatt oldalról, csípõtõl lefelé oldalról.
• Síkszerûen ábrázoltak, jellegzetes szimbolikát használva.
• Szalagszerû kompozíciót alkottak általában, az egymás mögötti elhelyezést az alakok egymás fölé helyezésével érzékeltették.
• Nem használtak egységes nézõpontot és térbeli mélységet,
• Kedvelték az élénk színeket.
• Pl. a piramisok falfestményei.

Irodalom

• három írásfajtát használtak: a hieroglifák szó- szótag és hangjelölõ képjelek voltak, amelyeket a szent szövegek, fáraók cselekedeteinek lejegyzésére használtak. A hieratikus írás egyszerûbb volt az elõzõnél, a papok használták, a demotikus volt a legegyszerûbb formájú, struktúrájú a három közül, így a mindennapi feljegyzések elkészítésekor használták.
• Az irodalom legkedveltebb mûfaja az intelmek voltak, ezek praktikus életbölcsességeket, etikai problémák elemzését tartalmazták.
• Írtak novellákat, meséket is, az istenek (fáraók) tiszteletére pedig himnuszok készültek.