Neve (Imn) szó szerint jelentése: "rejtett, titkos". Kultuszcentruma Théba, amelynek védelmezője volt. Amon szent állata a kos. Általában embertestű és kosfejű istennek ábrázolták két magas tollal meg napkoronggal a fején. Kultusza Felső-Egyiptomban, többek közt Thébában alakult ki, de később északra és egész Egyiptomra kiterjedt. Amon felesége Mut, az ég istennője. Honszu a fia, a Hold istene, akik vele együtt alkotják az ún. thébai istenhármasságot. Néha Amaunet istennőt tartották a feleségének. Kezdetben közel állt Montuhoz, a thébai harci istenséghez, akit a Középbirodalomban (i. e. 21. század) a XII. dinasztia fáraói a panteon egyik legfőbb istenségének tartottak. A XII. dinasztia felemelkedésével (az i. e. 20-18. században) Amon azonosult vele (Amon-Ré-Montu) és rövid idő alatt elhomályosította a kultuszát. A Középbirodalom időszakában Min, a termékenység istene is azonosult vele. Az Újbirodalom (i. e. 16-11. század) XVII. (thébai) dinasztiájának korában Amon egész Egyiptom istene lett, kultusza állami jelleget öltött. Azonosult Rével, a napistennel (az Amon-Ré név először a Piramisszövegekben fordul elő) és az istenek királyaként tisztelték (görög - Amon-Ré-Szonter, egyiptomi - Amon-Réneszut-necser), de teremtő istennek, minden létező megteremtőjének is tartották (és egyebek között ő volt a héliupoliszi Enneáda és a hermupolszi Ogdoáda főistene). A himnuszok így beszélnek róla: "szeméből származnak az emberek, szája isteneket szült", "csak neked van számtalan karod, s azokat öleled velük, kik szeretnek téged". Amon "a világ és az egész föld ura, kezében van az összes birtoklajstrom és a mezők mérőszalagja". Őbenne léteztik láthatatlanul (ahogyan a nevéből is következik) minden isten, ember és tárgy. Amon azonos lett Hórusszal (Amon-Ré-Harahti), Hápival (Amon-Hápi), Nunnal, Ptahhal, Heperrel, Szobekkal és Hnummal és így tovább. Vele függ össze a fáraók istenítése, akiket véréből való fiának tekintettek (azt tartották, hogy a fáraók Amon és az anyakirálynő frigyéből születnek; ez utóbbinak férje képében jelenik meg az isten). Amon vezető szerepet játszott a koronázási szertartásokban. II. Ramszeszt az ő nevében kiáltották ki fáraóvá: "Ő az én véremből való igazi fiam, trónom védelmezője. Egyiptom ura." Amon viszi győzelemre a fáraók seregét. A III. Tuthmószisz hódító fáraóhoz intézett beszédében Amon a többi közt ezt mondja: "Én adok erőt ahhoz, hogy győzelmet arass minden idegen országok felett Én kényszerítem ellenségeidet a lábaid elé" Amon és a fárók egyek: mint gondos kormányzók együtt uralják a világot. Ezek a képzetek a fennálló - mintegy Amon létrehozta - rendnek és a fáraók hatalmának az erősítését szolgálták. Amont bölcs, mindentudó istennek, égi patrónusnak, az elnyomottak védelmezőjének is tartották. "Szegények vezírének" nevezték, a hozzá szóló fohászokban az áll: " a hatalmasok szólítanak téged, a gyengék keresnek téged", "Amon, hallgasd meg azokat, akik védtelenek a bírák előtt Amon legyen a vezír, hogy felszabdítsa a szegényeket." Amon legnagyobb és legrégibb temploma a karnaki templom (Thébában). Amon-ünnepkor ("a szép völgy ünnepen") a hatalmas népáradat onnan hozta ki Amon szobrát. A benne megtestesült istenség ezen a napon nyilatkoztatta ki akaratát, közölte jóslatait és döntötte el a vitás ügyeket.